Általános szerződési feltételei

(Állapot 2019/01)

§ Általános szerződési feltételek érvényessége

  • A jelen általános értékesítési, szállítási és fizetési feltételek ("ÁSZF") a BOTT Hungária Kft. által, az ügyfeleivel (a továbbiakban: "Megrendelő") folytatott valamennyi üzleti kapcsolatra alkalmazandók. Az ÁSZF csak abban az esetben érvényes, ha a Megrendelő jogi személy vállalkozás vagy fogyasztó (Ptk.3:1. § és 8:1. §).
  • Az ÁSZF különösen ingó dolgok (a továbbiakban: "áru") gyártására, értékesítésére és/vagy szállítására vonatkozó szerződésekre alkalmazandók, függetlenül attól, hogy a Bott Hungária Kft. (a továbbiakban: „Szállító”) állítja elő az árut, vagy annak beszállítói (Ptk. 6:231.§ és 6:251. §). Az ÁSZF keret-megállapodásként alkalmazandó ugyanazzal a Megrendelővel ingó dolgok jövőben kötendő adásvételi és/vagy szállítási szerződéseire vonatkozóan, anélkül, hogy az egyedi megrendelésekben további kifejezett hivatkozást igényelne. Az ÁSZF változásairól a Megrendelőt minden esetben haladéktalanul tájékoztatni kell. A megváltozott feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta.  (Ptk. 6:78.§)
  • A Megrendelővel létrejött megállapodásra a jelen ÁSZF rendelkezései az irányadóak. A Megrendelő ettől eltérő, ennek ellentmondó vagy ezt kiegészítő általános szerződési feltételei csak akkor és csak annyiban válnak a megállapodás részévé, amennyiben az eltérő rendelkezésekben a Megrendelővel kifejezett megállapodás születik és Szállító azokat írásban kifejezetten elfogadja (Ptk. 6:81.§). Ez a jóváhagyási követelmény minden esetben érvényes, így akkor is, ha a Megrendelő által alkalmazott általános szerződési feltételeinek alapján történik teljesítés.
  • Az Megrendelővel egyedi esetekben kötött, külön megállapodások (beleértve a kapcsolódó megállapodásokat, kiegészítéseket és módosításokat) mindig elsőbbséget élveznek a jelen ÁSZF-el szemben. Az ilyen egyedi megállapodásokhoz külön írásbeli szerződés, illetve írásos visszaigazolás szükséges (Ptk. 6:63. §).
  • Jogi nyilatkozatokat és bejelentéseket, amelyeket a Megrendelőnek a szerződéskötés után kell tennie a Szállító felé (pl. határidők, hibák bejelentése, visszalépési nyilatkozat vagy csökkentés) írásban kell megtenni.
  • A törvényi rendelkezésekre történő hivatkozások csak az egyértelművé tételt hivatottak szolgálni. Ennél fogva a hivatkozott törvényi rendelkezések minden további tisztázás nélkül is érvényesek, amennyiben azok a jelen ÁSZF-ben nincsenek közvetlenül módosítva vagy kifejezetten kizárva.
  • A jelen ÁSZF az alábbi honlapon elektronikusan is elérhető: „www.bott.hu".

 

§ Ajánlat és szerződéskötés

  • Ajánlataink nem kötelező érvényűek, az általunk tett ajánlat ajánlati kötöttséget, szerződéskötési kötelezettséget nem keletkeztet, nem von maga után. Ez igaz akkor is, ha a Megrendelőnek katalógusokat, prospektusokat, hírlevelet, reklámokat, árlistákat, árajánlatokat, műszaki dokumentumokat (pl. tervezeteket, vázlatokat, kalkulációkat, ábrákat, rajzokat, terveket, DIN szabványra hivatkozásokat), egyéb termékleírásokat vagy dokumentumokat továbbítottunk - akár elektronikus formában is. Ezek tekintetében a Szállító fenntartja magának a tulajdonosi és szerzői jogot. Ezek bármilyen jellegű felhasználása, sokszorosítása, reprodukálása, terjesztése és harmadik félnek történő továbbadása, nyilvánosságra hozatala és bemutatása csak a Szállító kifejezett engedélyével történhet.
  • Az áru Megrendelő által történő megrendelése kötelező érvényű szerződési ajánlatnak minősül.­ Amennyiben a megrendelésből egyéb nem következik, Szállítónak jogában áll elfogadni a szerződési ajánlatot a kézhezvételtől számított 14 (tizennégy) napon belül.

Az elfogadás írásban, faxon vagy elektronikus úton (e-mailben) történik, amennyiben a részünkről nem közvetlenül történik szállítás, illetve számlázás.

  • A kiszállított termék jellegére, minőségére vonatkozóan kizárólag a termék-specifikációban szereplő információk az irányadóak. A garancia és a beszerzési kockázat vállalása a szerződő felek kifejezett írásbeli megállapodását feltételezi, továbbá abban kell kifejezetten meghatározni a garancia és a beszerzési kockázat fogalmát (Ptk. 6:431. §).

 

§ Árak

  • Eltérő megállapodás hiányában a megrendelés visszaigazolásában feltüntetett szolgáltatási és szállítási terjedelemre vonatkozó árak érvényesek. A kiegészítő vagy különleges szolgáltatások külön kerülnek felszámításra. Az árak euróban (€) és/vagy Magyar forintban értendők, beleértve a gyárban történő berakodást, a jogszabályokban előírt forgalmi adó nélkül.
  • A csomagolás, szállítás, beleértve a kirakodás, biztosítás, vám, illetékek, adók vagy egyéb közterhek költségeit a Megrendelő viseli; ezek külön kerülnek elszámolásra.
  • Amennyiben a szerződés szerinti ár(ak) alapját a BOTT Hungária Kft. árlistáinak árai képezik és a szállításra csak több mint két hónappal a szerződés megkötése után kerül sor, akkor a Felek közötti elszámolásra a szállítás időpontjában irányadó listaárak érvényesek. Amennyiben ennek következtében az eredeti szerződéses ár több mint 20%-kal növekedik, a Megrendelőnek lehetősége van elállni a szerződéstől.
  • Amennyiben a Megrendelő kérésére kerül sor késedelmesen a szállításra, a Megrendelő viseli az ebből eredő költségeket, amelyek szintén külön kerülnek elszámolásra.

 

§ Fizetési feltételek

  • Az általunk kiszolgáltatott áruk és szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítési módjáról mindig a részünkről meghatározottak, vagy a vonatkozó érvényes szerződésben megadottak a mérvadóak. Ellenkező írásos megállapodás hiányában a kiszámlázott összeget az áru kiszállítását követő 10 (tíz) napon belül, de legkésőbb 30 (harminc) nap múlva kell kifizetni minden levonás nélkül. A fizetés időpontjának a Szállító bankszámláján történő jóváírás napját kell tekinteni. A számláink kiegyenlítésének biztosítása a Megrendelő kötelessége akkor is, ha a Megrendelő nem azonos az átvevővel.
  • Új üzleti kapcsolat esetén, illetve ha a Megrendelőről kedvezőtlen információk állnak rendelkezésünkre, fenntartjuk magunknak a jogot, hogy az árut előre fizetés ellenében vagy utánvéttel szállítsuk ki.

A Megrendelő több kifizetetlen számlája esetén, bármely kifizetés minden esetben a legrégebben esedékes követelés fedezésére szolgál. Ebben az esetben a teljesített kifizetés elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kerül elszámolásra. Fizetési késedelem esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat - nyolc százalékponttal növelt értéke. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére (Ptk. 6:155. §).

  • Szállítónak jogában áll, hogy a még nem teljesített szállításokat vagy szolgáltatásokat csak a Megrendelő részéről történő előzetes kifizetés vagy biztosíték nyújtása ellenében teljesítse, illetve hajtsa végre, amennyiben a szerződéskötést követően olyan körülmények válnak ismertté, amelyek a Megrendelő hitelképességét jelentősen befolyásolják (csökkentik), illetve amelyek veszélyeztetik a mindenkori szerződéses jogviszonyból (beleértve más egyedi megrendeléseket is, amelyekre ugyanez a keretszerződés vonatkozik) adódóan fennálló követelések teljesítését a Megrendelő részéről.
  • Amennyiben a Megrendelő nem teljesíti a szerződésből eredő kötelezettségeit, különösen, ha nem teljesíti a fizetési kötelezettségét, Szállítónak jogában áll a teljes fennálló követelését azonnal esedékessé tenni, továbbá jogában áll, hogy megtagadja a még nem teljesített szállítások és szolgáltatások teljesítését mindaddig, amíg a Megrendelő nem intézkedett az ellenértékről vagy a nem teljesített szállításokra és szolgáltatásokra egy megfelelő mértékű biztosítékot nem nyújt.
  • Megrendelő nem jogosult a Szállítóval szemben esetlegesen fennálló ellenköveteléseit a Szállító követelésével szemben beszámítani. A Megrendelőt kizárólag akkor illeti mag a beszámítás joga, amennyiben a Szállítóval szemben érvényesíteni kívánt követelését a Szállító bármely jogcímen korábban már elismerte, vagy azok bírósági, illetve más hatósági eljárásban jogerősen megállapításra kerültek.

 

§ A szállítás terjedelme és típusa, eldobható csomagolás, műszaki változtatások

  • A szállítási terjedelmet a megrendelési visszaigazolásban szereplő adatok határozzák meg. Kiegészítő megállapodások és módosítások esetén a Szállító írásbeli visszaigazolására van szükség.
  • Az eldobható csomagolást Szállító nem veszi vissza.
  • Szállítónak jogában áll a termékein műszaki változtatásokat, szerkezeti átalakításokat is végrehajtani, amennyiben azok a műszaki funkciókat nem befolyásolják hátrányosan vagy azok a kereskedelmi gyakorlatban és a Megrendelő számára ésszerűek. Erre a Szállító az üzemkész berendezések műszaki változása tekintetében is jogosult.

Szállító azonban nem kötelezhető arra, hogy ilyen jellegű változtatásokat a már kiszállított termékeken végrehajtson. Ebből a Megrendelő többlet jogokat nem származtathat, illetve a Szállítóra többlet kötelezettséget nem róhat.

 

§ Szállítási határidő

  • A Szállító által megadott határidők nem kötelező érvényűek, amennyiben azok nem lettek kifejezetten és írásban rögzítve a megrendelési visszaigazolásban.
  • A szállítási határidő betartásának feltétele a beszállítók megfelelő és időben történő szállítása, teljesítése.
  • A szállítási határidő akkor tekintendő megtartottnak, ha a vállalt határidő lejártáig a szállítási tétel elhagyta a Szállító gyárát/üzemét vagy a vevő által történő elszállítás esetén értesítettük a Megrendelőt/vevőt arról, hogy az áru szállításra kész.
  • Eltérő megállapodás hiányában a Megrendelő, lehívásos szállítási szerződések esetén köteles legalább 3 hónapot lefedő szállítási ütemezést előzetesen rögzíteni és a rögzített szállítási ütemezésnek megfelelően a mindenkori szállítási határidő előtt időben lehívni. Amennyiben a Megrendelő ezen kötelezettségét nem vagy nem a megállapodás szerint teljesíti, egy ésszerű határidő meghatározása mellett Szállítónak jogában áll a lehívást és/vagy az ütemezést meghatározni, az árut leszállítani vagy a szerződéstől elállni.
  • Ha Szállító bizonyítja, hogy valamely beszállítója a leggondosabb kiválasztása ellenére és a szükséges szerződések méltányos feltételekkel történő megkötése mellett nem szállítja időben az árut, akkor a határidő meghosszabbodik ennek a késedelemnek az idejével, amelyet beszállító késedelmes szállítása okozott. Amennyiben az előzőekben említett akadályoztatás több mint egy hónapig tart, az Megrendelő jogosult a még nem teljesített részekre vonatkozóan a szerződéstől elállni. A fenti körülményekre Szállító alappal csak akkor hivatkozhat, ha erről a Megrendelőt haladéktalanul, azaz az erről való tudomásszerzést követő 3 (három) munkanapon belül - értesítette.
  • Az áru késedelmes átvétele esetén a Megrendelő köteles az ezen kötelezettség-szegésből eredő károkat és a szállított áru tárolásából eredő költségeket megtéríteni. A Megrendelő mentesül a kártérítési felelősség alól ha bizonyítja, hogy késedelem oka nem az ő érdekkörében merült fel és az áru szerződésszerű átvételével kapcsolatosan úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható. Ebben az esetben a Megrendelő megtérítési kötelezettsége, a szállított áru tárolásából eredő költségek megfizetésére korlátozódik.­ Szállító jogosult továbbá arra, hogy amennyiben nem sikerül megfelelő határidőt meghatározni az áru átvételére, úgy a szállított áruról másképp rendelkezzen és a Megrendelőnek egy megfelelően meghosszabbított határidőre szállítson.
  • A leszállított árut, akkor is, ha kisebb hibák mutatkoznak, a Megrendelő - garanciális jogainak sérelme nélkül – köteles átvenni.
  • A szállítás vagy feladás mindenkor a Megrendelő rendelkezésének megfelelően és a Megrendelő felelősségére történik. Amennyiben a Megrendelő nem ír elő szállítmányozót, vagy fuvarozót úgy mi az általunk legkedvezőbbnek ítélt szállítási módot választjuk. Az áru átvételekor észlelt bármilyen károsodást vagy hiányt a szállítmányozóval, vagy fuvarozóval írásban igazoltatni kell és azt a kárjegyzőkönyvhöz mellékelve részünkre haladéktalanul meg kell küldeni.

 

§ Kockázatviselés, vis maior

  • Az áru véletlen elvesztésének vagy véletlen sérülésének kockázata legkésőbb az áru átadásával száll át a Megrendelőre vagy attól az időponttól, amikor a Megrendelő első alkalommal átvételi késedelembe esik. Távértékesítés (csomagküldő vásárlás) esetén azonban az áru véletlen elvesztésének vagy véletlen sérülésének kockázata, valamint a késedelmi kockázat már az áru kiszállításával átszáll a szállítmányozóra, a fuvarozóra vagy egyéb, a küldés végrehajtásával megbízott személyre vagy intézményre.
  • Súlyos események, így különösen vis maior, (elháríthatatlan külső ok) zavargások, háborús cselekmények vagy terrorista konfliktusok, vagy sztrájk esetén, amelyek kiszámíthatatlan következményekkel járnak a teljesítésre vonatkozóan, mentesítik a Szállítót a teljesítési kötelezettségei alól a zavar időtartamára és hatásuk mértéke szerint, akkor is ha egyébként késedelem állna fenn. Ilyen esemény beállta nem jelenti a szerződés automatikus megszűnését. Szállító kötelezettséget vállal arra, hogy a Megrendelőt az ilyen akadályokról haladéktalanul értesíti és kötelezettségeit jóhiszeműen a megváltozott körülményekhez igazítja.

 

§ A tulajdonjog fenntartása

  • Az adásvételi szerződésből és folyamatban lévő üzleti kapcsolatból (biztosított követelések) eredő valamennyi jelenlegi és jövőbeni követelés teljes kiegyenlítéséig Szállító az eladott árukon a tulajdonjogát fenntartja.
  • Az áruk használatbavétele, elidegenítése, feldolgozása vagy továbbértékesítése csak akkor történhet meg, ha annak teljes ellenértékét a Megrendelő már kiegyenlítette a Szállító felé. A tulajdonjog-fenntartással érintett áruk a biztosított követelések teljes kifizetéséig nem zálogosíthatók el harmadik fél számára és nem ruházhatók át biztosítékként. A Megrendelőnek köteles haladéktalanul írásban értesítenie Szállítót amennyiben a Szállító tulajdonát képező lévő áru, harmadik fél birtokába kerül.
  • A Megrendelő szerződésszegő magatartása esetén, különösen az esedékes vételár kifizetésének elmulasztása esetén, Szállítónak jogában áll a törvényben előírt jogszabályok szerint a szerződéstől elállni vagy/és az árut a tulajdonjog fenntartás alapján visszakövetelni. A visszakövetelés nem jelent automatikusan elállási nyilatkozatot, Szállító azonban jogosult az árut visszakövetelni és az elállás jogát is fenntartani. Amennyiben a Megrendelő nem fizeti ki a vételárat, a visszakövetelésre, illetve az elállásra vonatkozó szállítói jogok csak akkor érvényesíthetők, ha a Megrendelő részére póthatáridő tűzésére is sor került, azonban az is eredménytelenül telt el vagy egy ilyen jellegű fizetési határidő kitűzésére a jogszabályi rendelkezésekre tekintettel nem volt szükség (Ptk. 6:154. §).
  • A Megrendelő jogosult a tulajdonjog-fenntartással érintett árut szabályos ügyletben tovább értékesíteni és/vagy feldolgozni. Ebben az esetben, ezen túlmenően a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:
    • A tulajdonjog fenntartása kiterjed a Szállító áruinak feldolgozása, társítása vagy egyesítése révén létrejött gyártmányra teljes értékében, és a Szállító minősül gyártónak. Amennyiben harmadik fél árujával történő feldolgozás, társítás vagy egyesítés esetén fennáll annak tulajdonjoga, akkor Szállító közös tulajdont szerez a feldolgozott, társított vagy egyesített áruk számlaértékének arányában. Egyebekben a létrejött gyártmányra ugyanaz érvényes, mint a tulajdonjog-fenntartással érintett árura (Ptk. 5:65. § és 5:66. §).
    • Az áru vagy gyártmány viszonteladásából eredő harmadik féllel szembeni követeléseket a Megrendelő teljes mértékben, illetve esetleges közös tulajdonrész arányában engedményezi a Szállítónak, az előző bekezdésben foglaltak alapján, biztosítékul. Szállító a követelések és jogok átruházását ezúton kifejezetten elfogadja. A Megrendelő 2. pontban említett kötelezettségei az átruházott követelések tekintetében is alkalmazandóak.
    • Harmadik személyekkel szembeni követelések behajtása esetén a Szállító a Megrendelővel egy sorban felhatalmazott. Szállító kötelezettséget vállal arra, hogy mindaddig nem kezdeményez a követelés érvényesítése érdekében behajtási eljárást, amíg a Megrendelő fizetési kötelezettségeinek Szállítóval szemben eleget tesz, nem esik fizetési késedelembe, illetve nem nyújtottak be fizetésképtelenségi eljárás (csőd-, vagy felszámolási eljárás) megindítására vonatkozó kérelmet vele szemben és nem kezdeményezett maga ellen végelszámolási eljárást, továbbá semmilyen egyéb hiányosság nem mutatkozik a teljesítőképességében. Amennyiben viszont bármely ilyen körülmény bekövetkezik, Megrendelő köteles haladéktalanul tájékoztatni a Szállítót az átruházott követelésekről és azok adósairól, a behajtáshoz szükséges minden adatról, köteles továbbá átadni a vonatkozó dokumentumokat és tájékoztatni az adósokat (harmadik személyeket) a követelések átruházásról/engedményezéséről.
    • Amennyiben a biztosítékok realizálható értéke több mint 10%-kal meghaladja Szállító követeléseit, akkor a Megrendelő kérésére a Szállító – saját választása szerint – biztosítékokat szabadíthat fel.

§ Biztosítás

Szállítónak joga van a szállítandó árut a Megrendelő költségére lopás, törés-, tűz-, víz- és/vagy egyéb károk ellen biztosítani, amennyiben maga a Megrendelő nem kötött biztosítást bizonyíthatóan.

 

  • § Termék-ellenőrzési és termékfigyelmeztetési kötelezettség
  • A Megrendelő köteles - a maga és a végfelhasználók mindennemű veszéllyel szembeni védelme érdekében - a termékeket biztonságtechnikai szempontból folyamatosan ellenőrizni (termék-ellenőrzési kötelezettség). Ha nyilvánvalóvá válik, hogy a termék veszélyek forrása, akkor az Megrendelő köteles erről a Szállítót írásban haladéktalanul értesíteni (termékfigyelmeztetési kötelezettség). Az értesítés elmaradásából származó esetleges károkért a Megrendelő tartozik teljes felelősséggel.
  • Amennyiben harmadik fél a termék-ellenőrzési és/vagy termékfigyelmeztetési kötelezettség megszegése miatt követelést támaszt Szállítóval szemben, és a termék-ellenőrzési és/vagy termékfigyelmeztetési kötelezettség ezen megszegése a Megrendelő termék-ellenőrzési és/vagy termékfigyelmeztetési kötelezettsége megszegésének róható fel, akkor a Megrendelő köteles megtéríteni a Szállítónak az ő kötelességszegéséből eredő károkat.

 

§ Garancia

  • A Megrendelőt illető kellék- és jogszavatosságra (beleértve hibás vagy/ és kevesebb áru szállítását, valamint a Megrendelő által történő helytelen kezelést) vonatkozóan a törvényben meghatározottak érvényesek, amennyiben az alábbiakban nem történik ettől eltérő rendelkezés, illetve az eltérés megengedett. Minden esetben változatlanok maradnak a különleges jogszabályi rendelkezések az áru fogyasztónak történő végszállítása esetén (termékszavatossági igény Ptk. 6:168.§ és 6:169.§).

 

Amennyiben a szállított áru esetén használt tárgyakról van szó, akkor az összes garanciális igény kizárt, kivéve, ha nem történt ettől eltérő kifejezett és írásos megállapodás.

  • Kellékszavatosság alapja mindenekelőtt az áru minőségére vonatkozó megállapodás. Az áru minőségére vonatkozó megállapodásként kizárólag a Megrendelőnek átadott specifikáció érvényes. Amennyiben a minőségre vonatkozóan nem született megállapodás, akkor a törvényi szabályozás alapján kell eldönteni, hogy fennáll-e hiányosság vagy sem. A gyártó vagy egyéb harmadik személy nyilvános kijelentéseiért (pl. reklámüzenetek) a Szállító nem vállal felelősséget.
  • A Megrendelő garanciális igényeinek feltétele, hogy a Megrendelő eleget tett a törvényben előírt ellenőrzési és hibaközlési kötelezettségének (Ptk. 6:162.§), valamint nem esik késedelembe az átvétellel (Ptk. 6:156.§). Amennyiben a vizsgálat során vagy a későbbiekben hiba mutatkozik, arról haladéktalanul tájékoztatni kell írásban a Szállítót. Haladéktalannak minősül az értesítés, ha az két héten belül történik. A határidő betartásához elegendő az értesítés ezen időn belül történő elküldése.

Ezen ellenőrzési és hibaközlési kötelezettségtől függetlenül a Megrendelő köteles a nyilvánvaló hibákat (beleértve hibás és/vagy kevesebb áru szállítását) legkésőbb a szállítástól számított két héten belül írásban jelezni; a határidő betartásához ebben az esetben is elegendő az értesítés időben történő elküldése. Amennyiben a Megrendelő elmulasztja az előírás szerinti vizsgálatot és/vagy a hibákat/hiányosságokat nem közli, akkor a nem jelzett hibák, hiányosságok tekintetében az ebből eredő következményekért korlátlan felelősséggel tartozik.

  • Ha a leszállított áru hibás vagy hiányos, akkor a Szállító – választása szerint – a kellékszavatosságból eredő kötelezettségeit, a hiba megszüntetése (kijavítása) révén, vagy hibátlan áru szállításával (csere) vállalja teljesíteni. Ez nem érinti Szállító azon jogát, mely szerint az utólagos teljesítést elutasíthatja, ha ennek a jogi feltételi fennállnak.
  • Megrendelő csak a hibás termék (ek) kifizetését jogosult visszatartani, amely kifizetés a kijavítás/ kicserélés után azonban ismét esedékessé válik
  • A Megrendelő köteles a Szállító részére a kellékszavatosságból eredő kötelezettséginek teljesítéshez szükséges időt és lehetőséget megadni, különösen a kifogásolt árukat ellenőrzés céljából átadni. Csere esetén a Megrendelő köteles a hibás tételt a törvényi rendelkezéseknek megfelelően visszaadni a Szállítónak.

A kellékszavatosságból eredő kötelezettségek teljesítése nem tartalmazza sem a hibás elem eltávolítását, sem az ismételt beépítést, ha Szállítónak eredetileg sem volt kötelessége a beépítés.

  • Az ellenőrzés és a kellékszavatosságból eredő kötelezettségek teljesítése céljából szükséges költségeket, különösen a szállítási, úti-, munka- és anyagköltségeket a Szállító viseli, ha valóban hiba állt fenn. Amennyiben azonban kiderül, hogy a Megrendelő hiba megszüntetésére irányuló követelése indokolatlan, akkor az ebből eredő összes költségek megtérítését Szállító követelheti a Megrendelőtől.
  • Sürgős esetekben, például az üzembiztonság veszélyeztetése vagy aránytalanul magas károk elhárítása esetén, a Megrendelőnek joga van arra, hogy a hibát saját maga megszüntesse és Szállítótól az ehhez szükséges és igazoltan felmerült ráfordítások megtérítését követelje. Egy ilyen jellegű saját intézkedésről haladéktalanul, lehetőség szerint előre és írásban kell értesíteni a Szállítót. A saját intézkedésből eredő költségek megtérítése iránti igény nem állhat fenn, ha a későbbiek során kiderül, hogy a Szállító jogosult lett volna a kellékszavatosságból eredő kötelezettségek teljesítésének elutasítására.
  • Ha a kellékszavatossági igény teljesítése nem járt sikerrel, vagy a Megrendelő által az utólagos teljesítéshez meghatározott ésszerű határidő eredménytelenül lejárt, vagy a jogszabályok szerint további határidő tűzése nem szükséges, akkor a Megrendelő elállhat a szerződéstől, vagy arányosan csökkentheti a vételárat. Jelentéktelen hiba esetén azonban nem illeti meg Megrendelőt az elállási jog (Ptk. 6:159. §).
  • Az Megrendelő kártérítési igénye vagy felmerült költségeinek megtérítésére vonatkozó igénye csak a 13. §-sal összhangban áll fenn és más tekintetben kizárt.

 

§ Egyéb felelősség

  • Amennyiben a jelen ÁSZF-ből, valamint az alábbi rendelkezésekből másképp nem következik, Szállító kártérítési felelőssége, bármilyen jogcímen, kizárólag vétkesség esetén áll fenn és ezen túlmenően is ezen pontnak megfelelően korlátozott. Ha a Szállító munkavállalója a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben a Megrendelőnek kárt okoz, a Megrendelővel szemben, a Szállító tartozik kártérítési felelősséggel (Ptk. 6:540. §). A megbízottra vonatkozó felelősség szabályaira szintén ezen § rendelkezései az irányadóak.
  • A Szállító alapvető szerződéses kötelezettsége a szállítandó áruk időben történő szállítása és telepítése, azok hibátlansága, illetve hiánytalansága, továbbá tanácsadási, munkavédelmi és műszaki tájékoztatási kötelezettségek, amelyek a Megrendelő számára lehetővé teszik a szállított áru megfelelő használatát, illetve a Megrendelő munkavállalói élet-, és testi épségének megóvására irányulnak.
  • Amennyiben a 12. §. (2) bekezdése szerinti bármely okból a Szállító kártérítésre köteles, ez a kártérítési felelőssége olyan károkra korlátozódik, amelyeket a Szállító a szerződés megkötésekor, az esetleges szerződésszegés egyik lehetséges következményeként előre láthatott, vagy amelyeket gondossággal előre láthatott volna.
  • Ha műszaki tájékoztatással szolgálunk vagy tanácsadóként tevékenykedünk, és ez a tájékoztatás vagy tanácsadás nem része a szerződésben meghatározott szolgáltatásoknak, akkor ez díjmentesen történik.
  • Ezen 12. § korlátozásai nem érvényesek a felelősségvállalásunkra
  • szándékos magatartás esetén,
  • garantált minőségi jellemzőkre,
  • élet, testi épség vagy egészség megsértése/sérülése esetén, és/vagy
  • a termékfelelősségi törvény szerint.
  • Olyan szerződésszegés esetén, amely nem a szállított áru hibájára vezethető vissza, a Megrendelő csak akkor jogosult a szerződéstől elállni, vagy a szerződést felmondani, , ha a szerződésszegés egyébként a Szállító érdekkörébe eső okból következett be.

 

§ Elévülés

  • A kellék- és jogszavatosságból eredő igények általános elévülési ideje a leszállítástól számított 2 év. Amennyiben átvételi megállapodás született, akkor az elévülés az átvétellel kezdődik.
  • A fenti elévülési idők a Megrendelő szerződéses és szerződésen kívüli kártérítési igényeire is vonatkoznak, amelyek az áru hibáján alapulnak, kivéve, ha a szabályos törvényben előírt elévülési határidő (Ptk.6:163. §) egyedi esetekben rövidebb elévülési időkhöz vezetne.
  • A termékfelelősségi törvényben meghatározott elévülési idők minden esetben változatlanok maradnak. Egyebekben a Megrendelő 12. § szerinti kártérítési igényeire kizárólag a törvényben meghatározott elévülési idők vonatkoznak.

 

§ Megrendelésre vonatkozó irányelvek és támogatás

  • Ha a Megrendelő a szerződés szerinti teljesítéshez meghatározott gyártási létesítmények, berendezések, eszközök és tervek, rajzok vagy minták használatát írja elő vagy bocsátja rendelkezésre, vagy azokat a Megrendelő megbízásából, az általa szolgáltatott adatok és információk felhasználásával a BOTT Hungária Kft. készíti el, rendeli meg vagy bocsátja rendelkezésre, akkor a Megrendelő vállalja a felelősséget az általa szolgáltatott adatok helytállóságáért felhasználhatóságáért. Ezen túlmenően a Megrendelő felelősséggel tartozik azért, hogy ezen létesítmények és berendezések felhasználása és/vagy egyéb előírások megkövetelése harmadik személy jogait semmilyen formában nem sértik.
  • A 14. § (1) bekezdés szerinti munkához kapcsolódóan a Szállító által rendelkezésre bocsájtott berendezések, eszközök és tervek, rajzok vagy minták – eltérő megállapodás hiányában – a Szállító tulajdonában maradnak. Ez akkor is érvényes, ha a Megrendelő a költségek egy részét –de nem az összes költséget – a Szállító részére megtérítette.
  • Ha a Megrendelő a tulajdonosa a munkához kapcsolódó berendezéseknek, akkor az Megrendelő köteles a Szállító felhívására, egy megfelelő határidő kitűzésével a rendelkezésre bocsátott berendezéseket elszállítani. Amennyiben a határidő eredménytelenül lejár, akkor a Szállítónak jogában áll a rendelkezésre bocsátott berendezéseket a Megrendelő költségére elszállíttatni. és ennek költségét a Megrendelőnek kiszámlázni.

§ Üzleti titok

  • A szerződés teljesítése során felhasznált tervek, rajzok és műszaki dokumentumok, az azokat rendelkezésre bocsájtó fél tulajdonában maradnak. A másik Fél beleegyezése nélkül a Felek ezeket nem használhatják, le nem másolhatják, nem sokszorosíthatják, nem bocsájthatják kívülálló harmadik fél rendelkezésére és nem hozhatják nyilvánosságra. Ezen kikötés akkor is érvényes, ha ezek a dokumentumok nem tartalmaznak titoktartási nyilatkozatot.
  • A Megrendelő köteles gondoskodni arról, hogy munkavállalói, tanácsadói, tagjai és mindazok, akik ezekről az üzleti titkokról tudomást szereznek, írásban legyenek arra kötelezve, hogy üzleti titkokat a fent meghatározott terjedelemben megőrizzék.

Ez a kötelezettség a szerződéses kapcsolat megszűnése után is érvényes.

 

§ Teljesítési hely, alkalmazandó jog, joghatóság, írásbeliség követelménye

  • A teljesítés helye minden, a Megrendelővel fennálló szerződéses jogviszonyból eredő igényre Tarnazsadány.
  • Ezen ÁSZF-re és a teljes, a BOTT Hungária Kft és az ügyfelek közötti jogviszonyra Magyarország jogrendszere, a Magyar jog alkalmazandó az Egyesült Nemzetek Áruk Nemzetközi Adásvételére vonatkozó Szerződésekről szóló egyezményének (CISG) kizárásával.
  • Jogvita esetére a felek értékhatártól függően a Hevesi Járásbíróság, illetve az Egri Törvényszék illetékességét fogadják el, ahol minden esetben a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) rendelkezései az irányadóak.

Amennyiben a Szállító felperesként lép fel, jogosult - de nem köteles -, a pert a Megrendelő (alperes vagy kötelezett) székhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindítani.

  • A jelen ÁSzF-től eltérő kiegészítő megállapodásokra, fenntartásokra, módosításokra és kiegészítésekre kizárólag írásban kerülhet sor és ezek kizárólag írásban érvényesek.

§ Függőben lévő tárgyalások, érvényességi záradék

  • Függőben lévő tárgyalás - hibák vagy egyéb kártérítési igények miatt támasztott követelésekre vonatkozóan - akkor áll fenn, ha a szerződő felek írásban nyilatkoztak arról, hogy ilyen jellegű követelésekről tárgyalásokat folytatnak. Amennyiben ezen írásbeliségi követelményre való hivatkozás joggal való visszaélést valósít meg, akkor egyik fél sem hivatkozhat ezen írásbeliségi követelmény betartására.
  • Amennyiben ezen ÁSZF bármely rendelkezése érvénytelen vagy érvénytelenné válik, az nem érinti a többi rendelkezés érvényességét. Amennyiben a Megrendelővel történő együttműködés keretében egyéb megállapodások érvénytelenek vagy érvénytelenné válnak, az nem érinti a többi megállapodás érvényességét. Ilyen esetben az érvénytelen rendelkezést úgy kell értelmezni, illetve kiegészíteni, hogy az érvénytelen rendelkezéssel elérni kívánt gazdasági célja jogilag megengedett módon létrejöjjön.

 

Bott Hungária Kft.

3283 Tarnazsadány, Klingler Klaus út 21.

Telefon +36 36 479 995 Telefax +36 36 479 980

info@bott.hu, www.bott.hu